Tillmann J. A.: A nélkülözhetetlen negyedik elem. Az egyetemi könyvesboltról

Katmanduban, Nepál fővárosában nagyobb könyvesboltok vannak, mint Pécset. Igaz, ezek többnyire a turisták által hátrahagyott úti olvasmányok (túlnyomórészt az egzotikus/spirituális trip tartozékai), de minden műfajjal, még tudományos munkákkal is lehet találkozni. Ez a tény, pontosabban errefelé eső fele, elég sajátos színben tűnteti fel az itteni szellemi termék-hozzáférhetőséget. Közelebbről nézve az “egyetemi városban” különösen az egyetemi könyvesbolt hiánya égető. Ez ui. nem pusztán a boltfajták egyike, és nem attól “egyetemi”, hogy az intézmény területén található! Nem is a szociálizmus jegyzetellátóinak leszármazottja, amit a hivatalnoki tetszés látott el a tegnapelőtti tudás töltelékhalmaival – elvéve egyúttal a szakkönyvesboltok szerepkörét.

Az egyetemi könyvesbolt hagyományosan az egyetemes szellem legszélesebb színtartományához való hozzáférés helyét jelenti. Ahol a klasszikus kútfőket éppúgy meg lehet találni, mint a legújabb szellemi kísérletekről szóló beszámolókat, szintúgy a különböző tudományos és kevésbé tudományos irodalmak legkülönbözőbb árnyalatait. Ahol nemcsak “egyetemi tankönyvek”, a nagy kiadók biztos befutói, máshol már kipróbált szerzői és sorozatai lelhetők fel, hanem a peremeken éppen feltűnő szerzők és kiadók könyvei is. (A nagy kiadók üzemszerű termelése ugyanis egy idő után a méretekből adódó tehetetlenséggel és tompasággal jár, míg a széleken az új iránti nyitottság és szenzibilitás mindig nagyobb.)

Az általános indokoltsághoz még további tényezők járulnak; ezek részben az egyetemi nyilvánossággal kapcsolatosak: Berlini kollégám szerint egy főiskolán a nyilvánosság alapelemeit a kávézó, a könyvtár és újabban a filozófia jelenti. Hannes Böhringer úgy véli, hogy “a filozófia a cafetéria és a könyvtár mellett a házon belüli nyilvánosság harmadik eleme, ahol a különböző szakok és évfolyamok hallgatói találkozhatnak és egymással kapcsolatba kerülhetnek.” A magam részéről ezt a felsorolást kiegészíteném az egyetemi könyvesbolttal – ahol a “házon belüli nyilvánosság” lehetősége mellett, valamivel áttételesebben, a tágabb szellemi nyilvánossággal való találkozásra is mód nyílik. Itt válik beláthatóvá és áttekinthetővé a gondolkodás- és beszédmódok sokfélesége – úgy a tudományokban, mint azokon kívül. Ez pedig – a tudomásulvételen túlmenően – lehetővé teszi az egyetemi stúdiumok (egy-egy intézmény szükségképpen korlátozott kínálatának) differenciáltabb megítélését. Akárcsak az egyes területeken uralkodó aktuális méjnsztrím, a “fősodor” viszonylagosságának észlelését.

Úgy vélem, hogy az egyetem diákjai számára személyes tekintetben sem érdektelen kérdés ez: a legnyitottabb életfázisban, a legszélesebb szellemi kínálat mellett van esélye a döntő – az esetlegességet is megengedő – szellemi találkozásnak: a rátalásnak.

Könyvtára és cafetérája már van a bölcsészkarnak, ám a megfelelő helyen lévő, kellő méretű és értőn működtetett könyvesbolt továbbra is hiányzik.

(Megjelent a Pécsi Egyetem lapjában, 1997)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: